Olah!

5 fejezet.

Másnap reggel korán keltem.David szobája az enyém mellett volt ugyhogy nem kellett aggódnom.Kikászálódtam az ágyból,és az ablakhoz ténferegtem.Istenem de korán van még!Még alig van dél!-Hallihó hercegnő!Jó reggelt!-hallottam egy vidám gyerekhangot.Megfordultam és Clark al találtam szemben magam.-Jesszus clark!Nem tudsz kopogni?-kérdeztem feldúltan mire clark a kezébe vett és nekifutáshoz készülődött.-M-mi a francot akarsz?-kérdeztem érdeklődve.elmosolyodott.-Elő akarjuk hozni az angyalt belőled!De szó szerint!-és már száguldottunk is a nyitott ablak felé.Jesszusom ez teljesen hülye!-Magadnál vagy?-kérdeztem de ekkor kiugrott.-Áááááááá!!!-ezt nem hiszem el! meg fogok dögleni!vagy...várjunk csak…talán ha arra gondolok hogy tudok repülni akkor talán az bejön.Ezaz!Oké Bella koncentrálj!-Karmazsin Arkangyal!-bukott ki belőlem,majd működésbe léptek a „képességeim”.Egy hatalmas fehér szárny jelent meg a hátamon,és egy piros színű egyberészes szoknya párosult melé.-Wow!Beszarás!-kiáltottam hangosan mire a már földön lévő Clark elröhögte magát és farkasalakot öltve eltűnt.Hova a francba megy?-tűnődtem éppen mikor valaki nagy sebességgel elhuzott melettem a levegőben.-Heló Bella!-köszönt mosolyogva David.Egyszerűen eszméletlen volt.Egy fekete farmer és eg fehér ing volt rajta.A hátából pedig hatalmas fekete szárnyak kandikáltak ki.-Nicsak nicsak!Itt az én kis bukottam!-mondtam mosologva.-Nagyon vicces!Erről jut eszembe…készen állsz a harcra?-kérdezte David,majd választ nem várva támadó pózba helyezkedett el.

Jajj David tudod hogy kevés vagy te hozzám mint makcósajtban a brummogás.-mondtam nevetve de korántsem biztam magamban annyira.David elmosolyodott.-Lehet…és nincs is nagyon kedvem verekedni egy lánnyal szóval hadjuk.-mondta majd a földreereszkedett és elindult befelé a házba.Még mit nem?Azt hiszi nem vagyok méltó ellenfél.-Hé miszter hímsoviniszta felsőbrendű úr!Csak nem gondolja hogy nem akarok harcolni?Alig várom hogy tesztelhessem a vámpírénemet!-mondtam kuncogva,majd vámpíralakot öltöttem.Nemsokminden változott.Egy fekete csípőfarmer volt rajtam,egy fekete fűzős csizma ami a térdem fölé ért,és egy olyan füzős fekete póló,amit csipkék is díszítettek.A nyakamon egy fekete kb 2-3 cm vastag bőrszalag helyezkedett el,azon is alul felül vékony csipke volt.Rajta egy rózsabilétával.Hmm…ütős.-mondta David kicsit beharapva a szája szélét.-Ugye?Na szépfiú akarsz még harcolni?-kérdeztem magamat illegetve.David odajött hozzám majd megfogta a kezem…tudtam mire készül és mikor a föld felé rántott átrántottam a vállam felett igy ő 2 métert zuhanva arcal zuhant a földbe,és nem nagyon akaródzott neki feltápászkodni.-Hé!Nehogymár kikapj egy lánytól!-mondtam mosolyogva de david nem mozdult.-Hé…David?-hervadt le a mosoly az arcomról,mikor észleltem hogy továbbra sem mozdul.-Hé David…ne játsz velem….hé!-nem birtam tovább odamentem hozzá és megforditottam,így arcal az ég felé volt.

A szemei csukva voltak.Komolyan kétségbeestem.A fejét az ölembe vettem.-David…kérlek ne tedd ezt velem….ne hadj itt.-könnybe lábadt a szemem,és mégjobban magamhoz öleltem.-Neharagudj nem akartam ilyen erősen.könyörgök….-itt elcsuklott a hangom a sírástól.-Na!Pont ezt akartam hallani.-hallottam egy hangot,de mire észbekaptam forró ajkak tapadtak az enyéimhez.Istenem ugy tudtam hogy játszik!Elrántottam a fejem,felálltam és otthagytam.-Bella!Bella ne csináld ezt kérlek!Várj!-halottam david kiálltásait,a hátam mögül de nem törődtem vele, rohantam könnyekel teli szemmel.Ezt nem hiszem el!Hogy volt képes erre?Azt hittem komolyan megsérült!Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáztak bennem mikor nekimentem valakinek.Felnéztem és egy zöld szempárral találtam szembe magam.Clark volt az.-Bella….mi történt?-kérdezte szinte már suttogva.Abbahagytam a sírást,és próbáltam ésszerűen válaszolni.-Ugyan semmiség az egész csak David rossz viccet űzött velem.-mondtam egy eröltetett mosol keretében,de a következő pillanatban már nem éreztem a talajt a lábam alatt.Clark a karjába vett.Mondanom sem kell mennyire elpirultam.-cl…Clark mit akarsz?-kérdeztem pironkodva,clark pedig csak elmosolyodott.-Mutatok neked valamit.-mondta majd elkezdett szinte vágtatni a sötétedő fenyőerdőbe.Az igazat megvallva nagyon kellemes volt a közelében lenni.Volt benne valami megnyugtató…..Mikor legközelebb kinyitottam a szemem, egy hegy tetején álltunk,ami tele volt virágokkal,és az óceán terült el előttünk.Clark lerakott a földre,és várta a reakciómat.

-Ez egyszerűen meseszép!-mondtam teljes ámulatban.-Ugye?Szerintem is…..mindig ide járok ha valami nyugtalanit.-mondta Clark,s közben szemei a kékséget pásztázták.Lágyan fujt a szél…pont ahogy szeretem.Belekpott,majd könnyű táncot lejtett hajtincseimmel,és a tenger finom sós illatát fújta felém a szél.Mond Clark neked nincs barátnőd?-bukott ki a váratlan kérdés belőlem amin Clark is nagyon meglepődött.De azért én kitartottam a csöndet arra késztetve hogy végre ő szólaljon meg.-Volt egy…régen.-formálta szájával lassan a betűket,s arcáról csupa fájdalom tükröződött.A fenébe megint olat kérdeztem amit nem lenne szabad.Próbáltam elterelni a témát.-O Bocsi ne is beszéljünk róla oké?-mondtam mosolyogva.Clark is elmosolyodott.-Muszály lesz Bella mert valószínűleg összetalálkozol vele.-Összetalálkozok vele?Szóval él?....dehát akkor miért nincs Clarkal.-Tudod ő…..az ellenségünk.-O_o” ellenség?Dehát….-Mégis miről beszélsz Clark?Nekem nincsenek ellenségeim kivéve a Röplabda csapatnál mert elszurtam a meccset.-próbáltam viccesen kezelni a helyzetet,és Clark el is nevette magát,de aztán a hangja ujra komoly lett.-A neve Clarissa Fox.Ő is vérfarkas mint én de ahhoz a csapathoz tartozik akik meg akarnak ölni,hogy a világon urrá legyen a káosz.

-Komolyan mintha mást vártam volna….-mondtam egy enyhe kuncogás közepette.Clark kérdően nézett rám.-Nézd Clark…én nem félek tőlük.És nem fogom hagyni magam hiába reménykednek ebben.-mosolyodtam el,mire Clark összekócolta a hajam.-Érdekes kis teremtés vagy annyi szent.-elnevettem magam.érdekes Clark valahogy olyan hatásal van rám mintha fejfájásra egy doboz nyugtatot vettem volna be.-Na és mond hogy néz ki a csaj?-Clark egy kicsit elpirult.szegény….olyn szar lehet hogy még mindig szereti.-172 cm magas,hosszú fekete hajú és kék szemű.De tessék itt van róla egy kép!-mondta majd a kezembe adta a fényképet.Igen..totál abnormálnak néz ki a csaj,de legalább csinos.

-Bella szerintem menjünk vissza mert eső lesz.-mondta Clark, de az égen sehol sem láttam felhőt.-Oké!Legalább kipróbálhatom milyen farkasként visszarohanni.-mondtam majd átváltoztam egy hatalmas fekete farkassá.Na jó nem volt olyan nagy mert Clark így is egy fejjel nagyobb volt nálam.És a legdurvább hogy igy halljuk egymás gondolatait!Király!Hazafelé valami ilyesmi párbeszéd zajlott köztünk:-Apám ez olyan király!...Hehe..ha teljesen vérfarkas lennél akkor akkora lehetnél mint én!...Ezt most vegyem célzásnak?....:DNem…viszont Daviddel ki kell békülnöd…..Kössz-.-’de legalább eszembe juttatod..-kábé ekkor értünk vissza a kastélyhoz,és ujra rendes alakot öltöttünk.Amint sétáltunk befelé Daviddel találtuk szembe magunkat.Az arca fájdalomtól,dühtől,és szeretettel volt teli.

Anyám mi lesz még itt!

Itt egy kép Clarissáról: